Pécs városáról…

A festői szépségű Mecsek lábánál, Baranya megyénk székhelye, hazánk ötödik legnagyobb városa Pécs. Ókori nevén Sopianae. Hazánk délnyugati részén a horvát határ közelségében fekszik a Mecsek-hegység déli lankáinál, Budapestről autóval az M6-os és az M60-as autópályán közelíthető meg.

Kép forrása: www.pecs.hu

Pécs története

Pécs történelmi múltja az ókorra visszavezethető, számos ebből a korból származó nyomra, emlékre bukkantak a régészek. A 4. századból való feltárt ókeresztény temető építményeit azUNESCO Világörökségi Bizottsága 2000-ben fel is vette a világörökségek közé.

Pannonia provinciája, Sopianae városa Kr.u. az első században lett megalapítva a rómaiak által. Később már városi ranggal 8-10 ezren lakhatták az ókori települést. A 4. században, mikorra elterjedt a keresztény vallás, a hunok hódításai miatt meggyengült a rómaiak hatalma, majd avarok és szlávok költöztek a területre.

A középkorban épült fel Pécs székesegyháza. A várost Pécs néven legelőször 1235-ben jegyezték fel. Szintén a középkorra tehető a domonkos szerzetesek tevékenysége a városban, ahol az első dominikánus kolostor 1238-ban épült fel. Pécs kulturális fejlődése ez időtájban, nagyban köszönhető Janus Pannonius költőnknek, aki 1459-ben Pécs püspöke lett.

Azonban a törökök megszállása mindennek keresztbe tett. A várost a török csapatok több ízben is ostrom alá vonták, majd 1543-ban a hódítók teljesen elfoglalták Pécset, és egy keleti várossá alakították át. A templomokból dzsámik lettek, török fürdők, türbék épültek városszerte. Zrínyi Miklós 1664-ben megostromolta az oszmán lakta Pécs városát, de a várat nem sikerült bevennie. Buda után 1686-ban Pécs városa is felszabadult a törökök megszállása alól. A 150 éves török hódoltság után azonban a mai napig fennmaradtak az értékes építészeti emlékek, melyek Pécs jelképei lettek, úgymint a Gázi Kászim pasa dzsámija.

A törökök után lassan indult meg a város fejlődése, német és délszláv telepesek költöztek a városba. A tényleges megugrás a fejlődésben a 18. századra tehető, ekkor céhek alakultak és megindult a kereskedelem. A mezőgazdaság, a szőlőtermesztés virágzott, és kezdetét vette a kőszén bányászat is. Mária Teréziának köszönhetően Pécs 1780-ban szabad királyi várossá vált.

A 19. század újabb ipari és kulturális fejlődéseket hozott, ebben az időben lett híres az Angster orgonagyár, majd a Zsolnay porcelángyár. 1882-ben megnyitották a Budapest – Pécs vasútvonalat.

A 20. század világháborúi miatt Pécs fejlődése, ipara visszaesett, ám a II. világháború után olyan mértékű volt az előrehaladás, hogy Pécs hazánk egyik legjelentősebb ipari központjává vált. Főleg a bányászat és az építőipar büszkélkedett nagy sikerekben. Kulturális élete és turizmusa belendült. A Mecseki Parkerdő, az állatkert, a hajdani úttörővasút és a Misina-tető tornya vonzotta a kiránduló népeket.

Pécs jelene, kulturális élete

Kép forrása: www.pecs.hu

A rendszerváltás Pécs gazdaságát is megborította, a munkanélküliség hatalmas méreteket öltött. Ám az utóbbi évtizedekben sok változást élt meg a település, egyre inkább a kultúra és a tudásközpontúság lépett az előtérbe. Így nem véletlen, hogy 2010-re Pécs nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az EKF projektjeinek keretében a város izgalmas megújuláson ment és megy a mai napig keresztül.

Ma már olyan beruházások valósultak meg, mint a Tudásközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Múzeumok utcája és a Kodály Központ. 2010-ben a város pezsget. Fantasztikus programok váltották egymást, és világhírű művészek látogattak ebbe a színes, soknemzetiségű városba. Pécsett a német, horvát, magyar nemzetek kultúrája és hagyományai olyan szépen kapcsolódnak össze, amitől a város élhetővé, a közösség vonzóvá válik bárki számára.

Pécs évről évre ismétlődő jelentős programjai

• Pécsi Napok
• Pécsi Egyetemi Napok – PEN
• Fishing On Orfű – FOO
• Pécsi Folknapok
• ICWiP
• Sétatér Fesztivál
• Pécsi Táncmaraton
• Pécsi Szabadtéri Játékok